A babák látása

Az újszülött csöppség megindítóan kezdi fürkészni a körülötte feltáruló világot, és a szülők boldogságtól ragyogó szemmel nézik gyermekük csillogó szempárját, ami azonban minden külső hasonlóság ellenére kicsit még másképp működik, mint az övék. A születésre a látás fejlődése ugyanis még nem fejeződik be. A szemnek az anyaméh sötét odúja után meg kell tanulnia mozognia, működnie a fény világában is. Remélhetőleg egészségesen fejlődik a baba látása, de nem mindig látható, ha mégsem. Bár nyilvánvaló, hogy a mobiltelefonok és mikrohullámú sütők korában, amikor a legkülönbözőbb területeken szolgálatunkba állítottuk az elektromágneses sugárzásokat, tudatlanság volna csupán azt elhinni, amit valóban látunk is. Mégis, az ember már csak úgy működik, hogy arra figyel leginkább, az nyűgözi le, azzal foglalkozik, ami látható, ami színes, amit szemügyre tud venni. A vizuális ingerek határozzák meg életünket leginkább. A két látóideg foglalja magába a központi idegrendszer felé tartó idegrostok 60 %-át! Éber állapotban agyunk fele a látható információk feldolgozásával van elfoglalva. Azért van szemünk, hogy érzékeljük vele az elektromágneses sugárzások egy meghatározott hullámhosszú (400-800 nm) részét, amit úgy hívunk: fény. Vigyázzunk szemünk fényére!